Hévíz-patak leírása

Itt elolvashatod a Hévíz-patak leírását, mielőtt belevágnál életed első Hévíz-vízitúrájába!

A Hévíz-patakon azaz hivatalos nevén a Hévíz-folyáson történő kenuzás az élet azon ritka lehetőségeinek egyike, amikor egy különleges vízitúrán evezhetünk a szép téli tájban.

Hévíz-patak vízitúra evezés

Mióta ismert ez a túraútvonal?

Mi az első felfedezők közt a Magyar Természetjáró Szövetség vízitúra tagozatával csináltuk meg a bejáró túrát.

Ezt követően egyre rendszeresebben visszatérők lettünk. 1997 óta járjuk szervezetten a térképen csak Hévíz-lefolyó, közismertebb nevén Hévíz-patak néven jelölt soha be nem fagyó termálvizű vízfolyást.

 

Honnan származik a Hévíz-patakba ömlő termálvíz?

A Hévíz-patak eredete a Hévízi-tó, amelynek kialakulása kb. 2 millió éve kezdődött, amikor egy hegységperemi vetődés mentén tört fel egy homokkőrétegen keresztül a hévízi gyógyvíz.

Ekkor alakult ki a 40 m mélységben található forrásbarlang és a tó kráterszerű medre, a világviszonylatban is egyedülálló 250 m átmérőjű gyógytó.

A tavat tápláló források összesített vízhozama a hideg és meleg vizek keveredéséből alakul ki, amely 400 liter/perc körüli érték körül ingadozik.

A vízfelesleget a tóból egy zsiliprendszeren keresztül vezetik el, amely után kezdődik a túra útvonal.

A Hévíz-patak az útja során egyesül a Páhoki-övcsatornával, az Egyesített-övcsatornával és a Gyöngyös-folyással.Hévíz-patak vízreszálló hely

A túraútvonal védett ex-lege lápon halad keresztül, a rajta való vízitúrázás engedélyköteles, amelynek beszerzéséről mi gondoskodunk túrázóink számára.

A hévíz-patak partjára a Castrum kemping parkoló bal oldalán lévő hosszú kerítés melletti úton szoktunk legyalogolni a déli-zsilipek utáni helyre.

 

Kiknek szervezhető?

Munkatársakkal, ismerősökkel, a jó barátokkal, és a családdal is részt vehetünk egy igazi természetközeli téli evezős kalandban. Hévíz-patak vízitúra csapatépítés

 

Korhatárok:

Már egészen kicsi kortól lehet jönni télen evezni az egyéni tűrőképességet is figyelembe véve.

Felső életkori határt felesleges szabni a kenuzás szabadidős jellege miatt.

Mindenki, aki alkalmas egy egy pár órás szabadidősportos túrakenuzásra annak élményt jelent a túra.

 

Hévíz-patak tulajdonságai

  • Hossza körülbelül 13 km, amelyből az evezhető rész 10 fkm.

 

  • Hőmérséklete: Az elején 20-22 celsius fokos, az érdekesebb vízinövények is itt találhatóak.

 

  • A hévíz-csatorna a végére fokozatosan kihül, de ritkán “növeszt szakállat”, azaz szinte sosem fagy be.

 

  • Sok helyen sekély, az alja többnyire iszapos, sodrása általában elhanyagolható.

 

  • Párszor beszűkül a medre, alapvetően náddal borított partoldalak szegélyezik, folyamkilométer táblák és hajós forgalom nincsen.

 

  • Többféle faj megtalálható itt, amelyek közül majdnem mindegyik védett. A növények gyűjtése és az állatok zavarása tilos! A növényfoltokat ki kell kerülni a hajókkal.

 

  • Természetvédelmi (ex-lege védett láp) területen található a patak, tehát fokozottan vigyázni kell az élővilágra.

 

Főbb műtárgyak:

Hévíz-patak vízreszállási pont

10 fkm: Indulás

A tavat lezáró Déli zsilipek után kezdődik az evezhető rész Hévízen a Castrum kemping parkolója mögött.

A vízre szálló helyre gépkocsival engedély nélkül lehajtani nem szabad.

 

8 fkm: Zsilip

Az elmúlt években különösebb procedúra nélkül át lehetett evezni. Hévíz-patak zsilip

Ennek az az egyik technikája, hogy pontosan szemből ráállunk a hajó orrával a zsilipnyílásra, és bevesszük a hajóba a lapátot.

A kormányos ezután átvezeti a legénység segítségével a hajót a nyíláson.

A kezünkkel akár meg is támaszkodhatunk, és átsodródhatunk így. Érdemes a hajók közti követési távolságot felvenni már a zsilip előtt.

Ha mégsem alkalmas a vízállás akkor a folyásirány jobb oldalán lehet átemelni.

 

7,7 fkm: Úsztatómajor híd Hévíz-patak úsztatómajor híd

Kis magassága miatt óvatosan érdemes megközelíteni.

Ha nem megy alatta egyből a hajózás a klasszikus előre – hátrafelé dőlős, vagy akár a kenuba beleülős módot érdemes kipróbálni.

Ha végképp nem fér át a hajó, akkor itt is át lehet emelni a kenukat a bal oldalon, de erre ritkán volt az elmúlt években igazából szükség.

 

7,7-2,1 fkm: Műtárgyak, növényi zátonyokHévíz-patak növényi szigetek

Használaton kívüli műtárgyak, átereszek, közúti hidak, közmű vezetékek vezetnek át a patak felett.

Az evezhető rész vége felé lévő jobb oldali beáramlások és az esetlegesen összeakadt növényi szigetek okozhatnak meglepetést.

Érdemes csapatmunkában átevezni rajtuk a lehető legkevesebb károkozással.

 

0 fkm: Kiszálló Hévíz vízitúra kiszállási pont

A 76-os útnál, azaz a Kis-Balaton előtt ér véget a kenuzható rész, itt van a megérkezési pont.

Ezen a ponton a hajókból mindenképpen ki kell szállni.

A 76-os út túloldalán már a Kis-Balaton területe található.

 

Élővilág

A hévíz vízitúrára ellátogatók a természet gazdagságát jelentő élővilággal találkozhatnak.

A Hévízi-csatorna területén a vízfolyáson és a parton, illetve a parti fákon megfigyelt fajok közül védett vagy fokozottan védett fajok fordulhatnak elő.

Ezek közül többen állandó és / vagy vonuló fajok, telelő és/vagy táplálkozó egyedek.

 

Hévíz-patak környezetében előforduló élőlények:

Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) fokozottan védett, Nagy kócsag (Egretta alba) fokozottan védett, Szürke gém (Ardea cinerea) védett

Rétisas (Haliaeetus albicilla) fokozottan védett, Vándorsólyom (Falco peregrinus) fokozottan védett, Vörös vércse (Falco tinnunculus) védett , Karvaly (Accipiter nisus) védett

Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) védett, Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) védett, Vízityúk (Gallinula chloropus) védett, Dankasirály (Larus ridibundus) védett

Jégmadár (Alcedo atthis) védett, Nagy fakopáncs (Dendrocopus major) védett, Kis fakopáncs (Dendrocopus minor) védett

Széncinege (Parus major) védett, Nagy őrgébics (Lanius excubitor) védett, Vetési varjú (Corvus frugilegus) védett, Holló (Corvus corax)

Erdei pinty (Fringilla coelebs) védett, Mezei veréb (Passer montanus) védett, Tengelic (Carduelis carduelis) védett

Zöldike (Carduelis chloris) védett, Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) védett, Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) védett

Mókus (Sciurus vulgaris) védett, Hermelin (Mustela erminea) védett, Vidra (Lutra lutra) fokozottan védett

Vadmacska (Felis silvestris) fokozottan védett

 

Források:

Nyugat-Dunántúli Vízügyi igazgatóság honlapja

Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja